A méz

Az ember már a kőkorban is fogyasztott mézet, erre bizonyíték egy spanyolországi sziklarajz, amely egy lépes mézet gyűjtő embert ábrázol. Hazánkban már a honfoglalás előtt itt élő népek is foglalkoztak méhészettel, ezt a mesterséget aztán a letelepedő magyarok is megtanulták tőlük. Nem csak a mézet, hanem a viaszt is a méhektől kaptuk, amivel a világítást oldották meg. Az ipari cukortermelés előtt a méz volt az egyetlen édesítőszer, örömteli, hogy napjainkban újra kezdi elfoglalni méltó helyét az egészséges táplálkozásban, mint természetes immunerősítő.

A méz több mint hetvenféle gyógyhatással bír, és kiváló energiaforrás. Jelentős mennyiségű kalcium található benne, de fontos réz, vas, magnézium, kálium, nátrium és cinktartalma, valamint B és C-vitamin tartalma. Nagyon magas az enzimtartalma is, ezért antibiotikus hatása is van. Segíti az emésztést, mert szabályozza a bélflórát. Hasznos a szív-és érrendszeri betegséggel küzdőknek. Enyhén gyulladásgátló, baktériumölő, segít a légúti megbetegedések esetén, vagy meghűléskor.

A mézet a méhek fáradságos munkával állítják elő. A mézhez szükséges alapanyagot a virágzó növényekről valamint a levél-és pajzstetvek által kiválasztott mézharmatból gyűjtik össze. Az előgyomrukban különböző enzimekkel keverve átalakítják. Az így kialakult híg mézet a kaptár viaszsejtjeiben felhalmozzák, ez szolgál táplálékul nekik. A kaptárban dolgozó méhek légáramot generálnak csapkodó szárnyaikkal, így a felesleges víz távozik a mézből és besűrűsödik. Ezt a sűrű mézet lefedik és lepecsételik.

A különböző növényekről gyűjtött mézek nem csupán ízükben, színükben, illatukban, sűrűségükben térnek el egymásról, hanem a hatóanyagaikban is. A fajtamézek elnyeréséhez a méhésznek vándorolnia kell a méhekkel. Ha nincs fő összetevő, akkor a mézet vegyes virágmézként lehet értékesíteni.

A legjelentősebb mézfajták hazánkban:

A méhek a mézet téli élelemnek gyűjtik, ezért a méhésznek vigyáznia kell, hogy csak a fölösleget vegye el, és hagyjon megfelelő mennyiségű táplálékot a méheknek, különben azok nem élik túl a telet.